...lehetnék mély Tenger árja,
Hogy a Világot szennyétől
mossam tisztára.
Hoznék bőséggel termő szigeteket,
Virágoktól pompázó kerteket,
Ahol szeretetben nevelitek
gyermekeiteket.
Ellátnám lakóit élelemmel,
A Tenger mélyének minden kincsével,
Mellyel ember szeme be nem tel.
Kicsik s nagyok Hullámaimon
Lovagolnátok
Lágyan ringó habjaimon alhatnátok,
Miközben féltve őrzöm álmotok...

Köszönöm Pesti sikátorok,
Hogy eszembe jutottatok
Elkészíthettem eme vázlatot,
Mely emlékemben már oly kopott
Építettem én is Gruntot,
Hol gyermekkorom zajlott
Bú felejtőt, ahol
A lányokon nem láttunk Fűzőt
Tágas teret, melyen
Elférjen minden gyermek
És szép, zöld gyepet
Legyen hol sétálnia a gyepmesternek
Ültettem fa sort,
Mert az gyerekkoromban is gyér volt...
Köszönöm nektek!
Hűen őrzött emlékek,
Hogy alkotni késztettétek kezemet

2006.07.28

Ránézek eme festményre
S ifjú korom jut eszembe.
Fiatalon, hazától messze kerülve
Bolyongtam a Világ rengetegében.

Vonalak mutatják utamat
Az ábrák munkáimat
A színekkel népem jellemeztem,
Kiket máig nem feledtem

2006.07.28

Távol a Hazától...
Lelkem vidám színekben tombol.
Magam előtt látom rétet s mezőt,
Magas hegyeket, a dúsan zöldellő erdőt
Gyermekkorom kedvenc játékát
A gyermekláncfű szerteszálló magvát.
Még érzem a Tisza oly fönséges illatát
A Duna lágy simogatását.
Távolban látom a Puszta hogyan párolog
Az oly sokat emlegetett Délibábot.
...s mert el kellett hagyjam Hazámat
Nem feledem Magyarságomat!
Eme színekben fejezem ki hovatartozásomat!

2006.07.26